Oldalak

2010. október 4., hétfő

Már annyira unom...

ezt a sok sz@rkavarást (bocs, ennél szebben nem sikerült leírnom)

Egyszerűen nem értem, miért kell állandóan irigykedni, másikat szapulni, és önnön mellünket döngetni.
Kérem, akik egyáltalán elolvassák ezt a bejegyzést, és van blogjuk, gondolkodjanak rajta, annak idején miért is hozták létre?
Én személy szerint azért, hogy megmutassam másoknak is, hogy miket készítek. (Igen, kell a külső megerősítés, ilyen vagyok)
Olvastam sok blogot, nézegettem a munkákat, megtetszettek, én is ki akartam próbálni.
Aztán egyszer csak valahogy azt vettem észre, hogy állandó harcok vannak arról, ki másolt kiről, ki találta fel a spanyolviaszt.
NOS, NINCS ÚJ A NAP ALATT, már mindent megcsináltak valahol valakik, ezt el kell fogadni.
Amit én hozzátehetek, az a saját ízlésem, stílusom, ami megjelenik az anyagválasztásban, a formákban, díszítésekben.
Ha valaki egy az egyben pont olyat akar csinálni, ám legyen, engem nem zavar (esetleg linkeljen be, hogy nálam látta), de ettől nem dőlök a kardomban, nyilván lesznek még új ötleteim.
Ha valaki lát nálam, egy fazont egy ötletet, és azt a saját stílusában elkészíti, akkor maximum inspirációt szerzett nálam, aminek nagyon örülök. (és jól esik, ha belinkel, hogy nálam látta)

Amitől most kiakadtam, az az árképzési vita, pontosabban sokan félre értelmezik hogy az egyik oldalon megpróbálják felhívni a figyelmet a helyes árképzésre.
Ami nem arról szól, hogy mennyiért kell adni a terméket, hanem arra hívja a fel a figyelmet, hogy neked mennyibe került elkészíteni azt a terméket.
Legyünk őszinték az ott árusító személyek legtöbbje nem közgazdász vagy kereskedő.
Nyilván az ilyen végzettségűek maguktól is tudják, hogy hogy kell kiszámolni.

Bizony a beszerzési érték nagyon összetett, és sokan úgy gondolkodnak, hogy de hát otthon találtam azt a cérnát, turiban vettem az anyagot stb...
igen, de akkor is valamikor megvetted, akkor kimostad, kivasaltad, ez mind energiaköltség, kiszabtad, valószínűleg nem a gyerek papírvágó ollójával. Vettél hozzá ezt azt (merevítést, díszítést, közbélést, cipzárt, papírt a szabásmintának stb).
Nem utolsó pedig, hogy dolgoztál vele.
Ha ezeket nem kalkulálod bele az árba, egyszer csak azt veszed észre, hogy hiába dolgozol vele sokat, és sokan akarnak is tőled vásárolni, de egyre több pénzt emészt fel ez az egész - innentől már nem is annyira hobbi.
Vagy abbahagyod az egészet, vagy végiggondolod a fentieket és reálisan kiszámolod mennyiért éri meg NEKED ezt csinálni.
Különbségek az árban mindig lesznek, hiszen nem egyforma az alapanyag beszerzés, nyilván egy tapasztalatlan nem kérhet annyit a termékéért mint valaki, aki már évek óta ezzel foglalkozik, ismerik és elismerik a munkáját.
De ettől függetlenül nem kell lebecsülni a saját munkákat, és még ha kezdetben nem is merünk akkora hasznot rátenni, hogy megérje, a későbbieknek szépen lehet emelni (ezt nevezik bevezető árnak), de a bekerülési értéket azért kérjük el, különben legközelebb nem lesz miből megvenni a hozzávalókat.

Ennyit akartam mondani, megsérteni senkit nem akartam, de már nagyon fáraszt, hogy ahelyett, hogy egy közösség egymást segítené és támogatná csak sárt dobálni tud.

Itt és most leírom:
Azzal, hogy kiteszem a munkáim fényképét, esetleg leírását tudomásul veszem, hogy innentől bárki megláthatja és megcsinálja. (azért ha belinkel az jól esik)

10 megjegyzés:

Tímel írta...

Én azért kezdtem el blogot írni,mert az ismerősök,rokonok, akiket elhalmozok ékszerekkel nyaggattak, hogy de jó lenne egy album, amit néha átlapozhatnának, és esetleg megkérnének rá, hogy ezt-vagy azt készítsek el nekik, illetve had ajándékozzák el ők. Az album több okból is elbukott. Akkor kezdtem el bloggal,mint olyannal találkozni-mert ugye véletlenek nincsenek :) Ez mára egy kis közösségi kapcsolattartássá emelkedett, és nagyon szeretem.

Ez a másolósdi-dobálósdi először mellbe vágott: Te jó ég, ez meg mi? ???
Aztán : jajj már megint???
Most: Isten,adj már egy kis intelligenciát és észt az emberiségnek!!

Bevallom, nagyon unom már...a kijelentés helyes: NINCS ÚJ A NAP ALATT!!
Akkor most bele lehet menni mindenféle vitákba:
szedhetnek pénzt múzeumok, mert reprókat mutatnak nekem? Kapaszkodjunk erősen elveinkbe hát: fizettek a másolásért a múzeumok!!!

Akárki eljátszhat egy Vivaldi művet? Bárki írhat művet ugyanazokból a hangokból,mint Vivaldi? A kis másoló!

Mindenki kifizetett mindenféle jogdíjat,mielőtt idézetet tesz ki valakitől, vagy elszaval a gyereke egy versenyen egy verset?

Hol kérhetek engedélyt egy harang virágtól, mielőtt megfűzném képmását gyöngyből??? Vagy kitől kell kérnem engedélyt ha piros színnel színezném ki a tulipánt a lapomon?...

És még sorolhatnám...de nem teszem :)

Azt hiszem én is azt az írást olvastam. Tényleg nincs benne rossz indulat, pusztán leírja, hogy aki ebből él, annak ez munka,bevétel,megélhetés.
Aki pedig hobbiból készít bármit is, esetleg el is ad, attól még nem kellene deficittel tenni... és maradjunk csak személyes érdeknél, piac formáló hatásokat ne is vegyünk most figyelembe, mert az már erősen morális kérdéseket is felvet. Ilyen ügyekben pedig mindent lehet, csak igazságot tenni , és morált osztani nem.

Én is bízom benne, hogy egyszer az emberek egymásért lesznek...és hogy megélem ebben az életemben.

Majmóka írta...

Ezt a bejegyzést akár én is írhattam volna. Pont így gondolom a dolgokat, bár engem nagyon kevesen olvasnak. És én is bevallom, hogy gyűjtögetek ötleteket a netről, amiket majd ki szeretnék próbálni, de pont ugyanolyan nem lehet alkotni. Én nem is tudok, mert nem vagyok annyira ügyes. :-))

Kaccat írta...

Majmóka örülök, hogy van még aki így gondolja :-)
bár sokan így gondolják, csak aztán jön egy pont, vagy front vagy nem tudom, és elkezdik ezt a szélmalomharcot a többiek ellen.
Ha félteném az ötleteimet akkor nem hogy nem csinálnék blogot, de még csak le sem írnám azokat, különben bárki "ellophatja" :D csak akkor meg minek?
Szerintem sem lehet ugyanúgy megcsinálni, de sokan maguknak vallanak olyanokat, amit ő is látott valahol, valamikor, esetleg kicsit alakított rajta. vagy rátett egy csipkét pl.
Ne szegje kedved az ilyen dolgok, nem kell rész venni a harcokban.
Engem sem érint ez az árképzési dolog, csak kiakadtam az értetlenségen :D
És azért mert kevesen olvasnak, még leírhatod ;) engem sem olvasnak olyan sokan :)

Hencsilli írta...

Én is egyetértek veled. Néha úgy érzem, mintha rólam beszélnének, mint új "alkotóról" vagy miről. De utána elhessegetem magamtól a dolgot. A meskás eladásaim is különben elég kicsi szeletet képeznek az egészhez képest. Olyan sok újdonságot már nem lehet kitalálni. A másolásról meg:egy táskának táska formája van, egy neszinek meg neszi... és sorolhatnám.Ha valaki nem szeretné, hogy nézegessék a dolgait, akkor ne csináljon blogot, csak otthon nézegesse egymagában. Lehet hogy ez erős volt, de így érzem. Most csak nálad írtam le a véleményem és ezzel le is zártam magamban.

F.Gina írta...

+, pénzbe került az is, amit nem tudtál eladni, anyagot nem egy termékhez veszel, kopnak az eszközök, sorban állsz a postán, futkostál kartondobozért, órákig utazol anyagot venni stb, stb. Ez sokaknak eszébe sem jut :(( Arról nem beszélve, hogy van termelői ár, nagyker ár, kisker ár. A Meskának valahol a kettő utóbbi között kellene lennie. Nem értem, sokan miért akadnak ki ezen, semmi bántót nem találtam az eredeti bejegyzésben.
Egyébként tökéletesen igazad van :))

Kaccat írta...

Igen, igazad van, annyira nem részleteztem ki a beszárat :-)
Igazából az egymás melletti elbeszélésen akadtam ki, és azon, hogy nem is az eredeti bejegyzésről ment a vita (azon nincs is mit) hanem hogy a meska meg akarja szabni az árakat...
pedig hálásnak kellene lenniük, amiért felhívta a figyelmüket, hogy mi is tartozik hozzá ahhoz, hogy otthon unaloműzőnek készített ezt azt (bár ha már eladja nem is unaloműző :D)

Pampalini Anikó írta...

A lényeg:
Ha félteném az ötleteimet akkor nem hogy nem csinálnék blogot, de még csak le sem írnám azokat, különben bárki "ellophatja" :D csak akkor meg minek?(idéztem Kaccattól)
Én is szoktam "lopni", inspirációt!
Meglátok valamit és beugrik egy ötlet, de az már az enyém!!!
Kaccat! Tőled a pénztárcát fogom lenyúlni :-D
Képzeld, az enyémen tönkrement a cipzár, nézegettem a Tieidet, nem fogom lemásolni, nem is fogom árulni, de olyan jól látom a képeiden, hogy mit mivel hová. Ha valaha is felteszem a blogomra, hogy íme, ezt a tárcát varrtam, bizti meg foglak említeni, mint instruktört (hi-hi)
Egyébként meg magamból kiindulva, még szabásmintát is igyekszem feltenni, hátha jól jön másoknak. És bizony örülök, ha ezzel segíthetek valakinek. Nekem ennyi elég is.

Kaccat írta...

Ancsika, nyugodtan :-)
melyik pénztárcára gondolsz?
Szívesen segítek, akár még a szabásmintát is átküldöm, bár egyik sem bonyolult :D

Pampalini Anikó írta...

Ohhh, köszönöm szépen! És köszönöm azt is, hogy olvasóm lettél (nem akarsz egy dióbabát? eddig senki nem jelentkezett érte,pedig Te (is) megfelelsz a feltételnek, hm?)
A szabásmintán nem gondolkodtam, mármint, hogy elkérjem. Egyébként a szept. 14-én bejegyzett delikvens tetszik, na abba minden belefér, ami az én egyszerű bolti tucatgyártmányomat tönkretette :-)
Idő, energia és lendület kell kezdésnek, aztán ha nekikezdek, lehet, hogy fogok nyávogni nálad, hogy segítcsssss, elakadtam! :-D
Huh, bocs a sok hülyeségért, fáradt vagyok.

Kaccat írta...

nyugodtan kérdezz ha elakadtál :-)
e-mail címem kint van a bemutatkozás alatt :-)

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...